Esszék az öregedés elleni küzdelemről


esszék az öregedés elleni küzdelemről

Letöltés PDF Rövid, tisztarajzú elbeszélései mintegy tömörítve, kézzelfoghatóbban domborítják ki írói egyéniségét. Mint a vérbeli elbeszélõk, az ösztönös epikusok, õ sem sokrétû; történeteit néhány alapvetõ élmény sugallja, tárgyvilága zárt, kerüli a puszta képzelet kalandjait, alakjainak sora nem végtelen.

esszék az öregedés elleni küzdelemről

De ebben a zárt környezetben, a tipikus alakok mozgatásából mindig új meg új történet bonyolódik elénk, mert történetekben végtelenül gazdag a legegyszerûbb élet is, és mivel egyszerû, egyúttal mély értelmet takar és emberi tanulságoktól terhes. Sásdi õsélménye, melyet a gyerek ébredezõ szemével, fülével, agyával és szívével szívott magába: a baranyai magyar falu.

Már magában véve zárt világ ez is, egy kis sarka a magyar glóbusnak, melyet sokan látnak pusztulásra ítéltnek; kivénült faj-töredék lakja a gyarapodás lehetõségei nélkül, népbetegségek pusztítják, az örökös küzdelembõl eredõ lelki bajok, amely küzdelemben az esendõ jóság vívja örök harcát a rosszal.

Sásdi testestõl-lelkestõl benne él esszék az öregedés elleni küzdelemről a harcban: a falu élménye a lelkiismeretén keresztül fogja meg. Ezért nem tud elszakadni tõle, ezért lát e szûk kör mélységeiben annyi problémát, minden mozdulásában új meg új drámát, amelyet ki kell bogozni, amelynek végére kell járni - nem azért, hogy megoldást találjunk, hogy nyugvópontra jussunk, mert hiszen ennek a szomorú küzdelemnek vége nem szakad, - hanem azért, hogy felvértezõdjünk és el ne bukjunk, ha a lezajlott dráma ismét fenyeget.

esszék az öregedés elleni küzdelemről

Mint a realisztikus esszék az öregedés elleni küzdelemről közt oly kevesen: Sásdi idealista. Innen ered komoly, melankólikus hangja, gyakran szigorú haragja s a vidámság gyökeres hiánya.

esszék az öregedés elleni küzdelemről

De tolla alól mégis melegen fakad az élet képe, mert szereti a népet, amelyrõl ítélkezik s mert nem ismeri, hanem tudja a történetet, amelyet róla ír. S itt van a titka annak, hogy ezek a nem derüben fogant s mulattatásra oly kevéssé szánt történetek mégis olvasottak és népszerûek.