Svájci solymászat anti aging. 4706 KB - Tisza Mozi Filmfesztivál
Hazánkban az es évektől az es évek elejéig rendszeresen készültek híradós összeállítások a mozik számára, aminek következtében páratlanul gazdag és izgalmas korpusz keletkezett. Ez az anyag nemcsak a gyártás időpontjában zajló eseményekről tudósít, hanem arról a szellemiségről is, mely a bemutatásra kerülő témák kiválasztását, svájci solymászat anti aging program összeállítását meghatározta.
A korokon és politikai rendszereken átívelő gyakorlat egyszerre őrizte meg a változó történelem lenyomatát és azt, hogyan alakultak a tájékoztatási irányelvek az egyes időszakokban. A filmhíradózás ezzel együtt egy nagyobb, globális médiarendszer részeként is vizsgálható, ahol a nemzetközi hálózat, a cserekapcsolatok alapvetően befolyásolták azokat a tartalmakat, melyekkel a hazai közönség találkozott. A Magyarországon forgatott filmek ugyanezen a hálózaton keresztül jutottak el külföldre, hatékonyan alakítva az országról alkotott általános képet.
Az ipari és technológiai háttér ismeretében a filmhíradók számtalan kérdés mentén vizsgálhatók. Ilyenek többek között a dokumentum és fikció viszonya, a reprezentáció problémái, egyes jól meghatározott témák pl. Ezek elemzése releváns megállapításokkal egészítheti ki a történelemről, társadalomról és azok mozgóképes összefüggéseiről való ismereteinket, de egyéb interdiszciplináris vonatkozása is fontos lehet.
Bár hazánkban a híranyagok jelentős része szerencsés módon épségben megmaradt az utókor számára, a filmhíradózás mégis a magyar médiatörténet eddig keveset kutatott, szinte teljesen svájci solymászat anti aging fejezete.
Ennek okai között az egyik legfontosabb a hozzáférhetőség kérdése, melyben a es évek végétől, a digitális archívumi fordulat Fossati [] beköszöntével lassanként változást tapasztalhatunk.
A fordulatnak köszönhetően mind az általános közönség, mind a kutatók részéről megnőtt az érdeklődés az egyre szélesebb körben elérhető archív anyagok iránt, melyek a tudományos értékeléstől a művészi újrahasznosításon át számtalan különböző formában aktivizálódnak. A filmek az utóbbi évtizedben mind nagyobb arányban jelennek meg ismét a társadalmi kommunikáció színterein, azonban szerepüket és 8 jelentőségüket csak akkor érthetjük meg igazán, ha svájci solymászat anti aging eredeti keletkezésük körülményeit.
A magyar filmhíradózás teljes történeti és elméleti háttere természetesen nem dolgozható fel egyetlen doktori disszertáció keretei között, azonban egy jól lehatárolható korszak alapos elemzésével meghatározhatók a legfontosabb problémák és lehetséges kutatási irányok.
Dolgozatom a két világháború közötti, korai hangosfilmes időszakra koncentrál, de fontos célja az is, hogy kiindulópontot nyújtson további, más szempontok szerint kiválasztott minták elemzéséhez. A téma ezzel együtt jól kiegészítheti a nemzetközi híradókutatás eddigi eredményeit, és — reményeim szerint — tovább inspirálhatja a hazai svájci solymászat anti aging.
Kutatói kérdések A dolgozat célja a magyar filmhíradózás történetének feldolgozása a két világháború közötti korai hangosfilmes időszakban, ezzel összefüggésben pedig a filmhíradó fogalmának átfogó vizsgálata és a filmhíradó médiumához kapcsolódó problémák, diskurzusok feltérképezése, különös tekintettel a filmhíradó és a nemzeti identitás alakulásának összefüggéseire.
A munka egyfajta alapkutatás, mely szándékaim szerint megteremti a keretet további résztémák kidolgozásához. A disszertáció elkészítése során a kutatott anyagokat elsősorban a társadalmi kommunikáció rituális paradigmája és a filmelmélet perspektívájából vizsgáltam.
Kiindulópontom szerint a filmhíradózás a két világháború közötti médiatörténet egyik kevéssé feltárt területe, mely kiemelt szerepet játszott a korszak kormányzati kommunikációjában. A dolgozat híradótörténetet és a Magyar Film Iroda intézménytörténetét feldolgozó részei 4. Vizuális propaganda Magyarországon című kötetemben megjelent szövegek átdolgozott, kiegészített változatai.
A híradók vizsgálatához nélkülözhetetlen adatbázis elkészítését Kutassy-Fecske Veronika és Horváth Máté segítette, valamint köszönettel tartozom Báron György, Dányi Beatrix, Fekete Bálint és Kurutz Márton szöveggel kapcsolatos észrevételeiért, illetve Báron György és Gyürke Kata társkódolói munkájáért.
A filmhíradó médiumát a két világháború között speciális technológia és gyártási struktúra jellemezte, amely a mozgóképek tartalmát is meghatározta. Az ipari háttér és a politikai irányítás szoros viszonya nemcsak a tájékoztatás, hanem a befolyásolás eszközévé tette ezeket a filmeket, melyek segítségével elsősorban a rituális propaganda üzenetei váltak hatékonyan közvetíthetővé. A kommunikáció technológiája kulturális termék, amely hat a kommunikációs folyamatra és a kommunikációban résztvevők tapasztalataira, végső soron visszahat magára a kultúrára McQuail [], p.
Amennyiben elfogadjuk, hogy a svájci solymászat anti aging tulajdonképpen az ember érzékeinek mechanikus eszközökkel történő kiterjesztése, fontossá válik annak feltérképezése, hogy egy-egy technológia alkalmazása hogyan befolyásolja a percepciót és a médiaszövegek értelmezését.
- KB - Tisza Mozi Filmfesztivál
- Anti aging world 5 dolláros krém
- ISOWQ – Audit of website extralady.hu from 18 Mar (Wed)
- Tudományos kísérletek is kimutatták, hogy a babák mélyebben és nyugodtabban alszanak egy ilyen foglalkozás után.
- db. „Tudományos” szóra releváns honlap áttekinthető listája
- Biocura anti age q10 avis
- Ez a néhány év az ELTE-n a tömegkultúra természtrajzának megismerése jegyében telt, és a filmológia felé terelt.
- Это был Джабба.
Jelen disszertáció a médium fogalmát kiterjesztve értelmezi, nem csak a technológiát és annak működését, de a köré szerveződő intézményi hátteret is a vizsgálja. Különösen érdekes ez olyan médiumoknál, melyek maguk is a múlthoz kötődnek, mert a technológia fejlődése miatt, vagy más egyéb okból, a vizsgálat pillanatában már nem működnek aktív kommunikációs eszközként.
Fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy a filmhíradók esetében egy hosszú ideig fontos, de napjainkban már nem létező médiummal találkozunk, mely egy ma már egyre kevésbé használt információhordozó, a celluloid segítségével, speciális infrastruktúra mellett vett részt a tájékoztatásban. Mivel a technológia és az intézményi háttér már svájci solymászat anti aging általam tárgyalt időszakban is sokat változott, ebből a szempontból szintén hangsúlyozni kell az időtényező fontosságát.
A filmhíradók kutatása a történelmi hírkutatás diszciplínájába tartozik, ezért különösen lényegesnek tartom, hogy a híreket elsősorban a megszületésük pillanatában érvényes kontextusban mutassam be. Legfontosabb kiindulópontom a fentiek alapján, hogy csak a filmhíradók gyártásának és terjesztésnek körülményeit feltárva értelmezhetjük helyesen a médiatartalmat és annak társadalmi kommunikációban betöltött szerepét.
A technológiai és intézményi háttér bemutatása szükséges ahhoz, hogy a rituális propaganda működését feltárhassuk. A rituális propaganda jelen értelmezésben irracionális, szimbolikus elemeket és rituális cselekvéssorok reprezentációját intenzíven alkalmazó, 10 másrészt a befogadás rituális formáját előtérbe helyező befolyásolási módszer, amely elsősorban a közönség attitűdjének hosszútávú alakítását célozza.
4706 KB - Tisza Mozi Filmfesztivál
Az első feltevés igazolásához kapcsolódó vizsgálatot a Ennek során elsősorban történeti kutatást folytatok, amelyben részletesen leírom a korabeli filmhíradózás magyarországi jellemzőit, vagyis a hozzá kapcsolódó gyártói hátteret és szabályozási rendszert.
A filmhíradók a társadalmi kommunikációban elsősorban rituális funkciót töltöttek be, aminek középpontjában, az információközlés helyett, a társadalmi struktúrák megerősítése állt.
Ennek hatékonyságát a médiumhoz kapcsolódó fizikai és virtuális színterek, elsősorban a vetítőhelyek és a társadalmi közösség színtereinek ábrázolása, párhuzamosan támogatták. A megfelelő mélységű médiatörténeti kutatás sok olyan információval szolgál, mely segít megérteni a filmhíradók társadalmi kommunikációs jelentőségét.
A technika- és intézménytörténeti leírás révén meghatározhatjuk a médium sajátosságait és azokat a jellemzőket, melyek megkülönböztetik a média más formáitól.
A filmhíradók esetében elsősorban a korszakban népszerű és elsődleges információs forrásként használt nyomatatott sajtóval és rádióval való összehasonlítás tűnik kézenfekvőnek.
Az összevetés során világossá válik, hogy a filmhíradó különlegessége az audiovizuális formában rejlik, azonban aktualitásban és informativitásban soha nem tudja felvenni a versenyt a két másik kommunikációs csatornával. Ez alapján feltételezhető, hogy a filmhíradók fő funkciója nem a tájékoztatás, az új információk átadása, sokkal inkább a mozgóképes retorika segítségével történő orientálás.
Ennek értelmében a filmhíradók feldolgozásához, a hírkutatás transzmissziós modellje helyett, a rituális kommunikációkutatás kínál ideális keretet főleg Couldry [], Carey [], Császi [], Andok [], []amely nem az információk disszeminációját, hanem a személyes- és csoportidentitás formálását helyezi előtérbe.
A második feltevést a 9. A Horthy-korszak filmhíradóinak egyik fontos feladata a trianoni döntéssel kapcsolatos érzelmi mobilizálás. A svájci solymászat anti aging filmhíradós reprezentációja a narratív nemzeti identitást rituálisan megújító folyamat fontos része.
Full text of "Aquila"
Az és között bemutatott hangos magyar filmhíradók több ezer hírből álló, viszonylag épen maradt, jól elemezhető archív korpuszt képeznek. A műfaj megszületésének körülményei és a technikai-intézményi adottságok miatt hangsúlyoznunk kell, hogy a filmhíradókon nem a korszak lenyomatát látjuk, sokkal inkább azt a képet, amit a készítők a korról láttatni szerettek volna. Ebben az értelmezésben világosan kikristályosodnak azok a csomópontok, melyek a reprezentáció szempontjából különösen fontosak.
Néhány téma, szimbólum, probléma különösen hangsúlyosan jelenik meg az anyagban, ráadásul ezek jellemzően szoros összefüggésben vannak a nemzeti identitással. Az egyik ilyen téma a trianoni döntés, mely a híradózásra és a híradókra magukra is közvetlen hatással volt. A filmhíradó mint propaganda eszköz és mint a világot értelemző, identitásképző médium, kontextusba helyezte és magyarázta a többség számára megmagyarázhatatlannak tűnő eseményt, adott politikai pillanatban pedig annak eliminációja érdekében mozgósított.
A terület-visszacsatolások időszakában publikált anyagok svájci solymászat anti aging is érdekesek, mert plasztikusan mutatják meg a filmhíradó működését, különösen sűrítve a rituális funkcióhoz kapcsolódó jellemzőket.
A harmadik feltevéshez kapcsolódó kutatást a Itt az és közötti évek, vagyis a terület-visszacsatolások idején készült filmhírek tartalomelemzése révén mutatom be, hogy hogyan működtek ezek a mozgóképek a gyakorlatban.
A disszertáció újszerűségét az adja, hogy olyan témával foglalkozik, melyet magyar vonatkozásban eddig kevéssé kutattak, és amelyről speciális összefüggéseiben is csak kisszámú, elsősorban részelemzéseket tartalmazó publikáció született. A hazai filmhíradózás története a magyar médiatörténet egyik hiányzó fejezete, noha ezek a filmek hosszú évtizedeken át nagyban befolyásolták a lakosság világról való tudását.
A dolgozat, a filmhíradózás korai hazai történetét tárja fel, és az értelmezéshez kommunikációelméleti keretet is kínál, mely szintén nem jellemző az elsősorban történeti megközelítéssel dolgozó szakirodalomra.
- Bőrápolás az öregedésgátló otthon
- Adapalén krém az öregedésgátló
A disszertáció megszületése szoros összefüggésben van azzal a globális jelenséggel, mely a digitális kultúra terjedésével fordulatot idézett elő az audiovizuális archívumok anyagainak kezelésével kapcsolatban Leeuw [], Fossati []. Azok az anyagok, melyek évtizedekig az archívum mélyén pihentek, így egyre nagyobb számban érhetők el a világhálón és egyéb adathordozókon.
Barkoczi Janka Dhu | PDF
A filmek a hozzáférhetőség révén felbukkannak a köztudatban, referenciapontokká, kulturális felületekké válnak, és svájci solymászat anti aging együtt érezhetően megnövelik az érdeklődést témájuk és az őket létrehozó korszak iránt a laikus felhasználók körében is. A felhasználók visszajelzései magára az archívumra is hatnak, katalizálhatják a kutatást és segíthetik bizonyos témák és anyagok újrafelfedezését.
A folyamat Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban az es évek óta intenzíven zajlik, de a kelet-európai régióban is egyre több példát találhatunk arra, hogy a gyűjtemények bizonyos kollekciókkal kilépnek a digitális térbe.
Hazánkban az audiovizuális kultúra legfontosabb gyűjtőhelye a Nemzeti Filmintézet — Filmarchívum NFFmely a gondozásában álló nem-fikciós anyagok közül eddig egyetlen nagyobb és folyamatosan bővülő korpuszt, a filmhíradókat tette közzé. A filmhíradók restaurálása, digitalizálása a Filmarchívum értékmentő programjának keretében valósul meg, az online publikálás egy kifejezetten erre a célra létrehozott, szabadon és ingyenesen használható platformon, a Filmhíradók Online-on történik.
Források és szakirodalom A magyar és Magyarországon bemutatott külföldi filmhíradókat a Nemzeti Filmintézet — Filmarchívum gyűjti és kezeli. Az anyagok digitalizációja és kutathatóvá tétele, a nemzetközi trendet követve, folyamatosan zajlik. Ezzel kapcsolatban lásd a dolgozat I. Mellékletét, mely bemutatja az elérhető magyar és európai online filmhíradó adatbázisokat. A disszertáció készítése során felhasznált szakirodalom alapvetően két nagy csoportra oszlik. A történeti háttér feltárásához forrásokat, a korszakhoz kapcsolódó magyar filmtörténeti és magyar történeti szakirodalmat használtam.
A második csoport a disszertáció elsődleges elméleti keretét biztosító a szövegekből áll, melyek a rituális kommunikációelmélet körében születtek. A téma feldolgozása elképzelhetetlen a filmhíradók gyártása köré szerveződő intézmények történetének svájci solymászat anti aging és egyéb egykorú dokumentumok felkutatása nélkül. A gyártásért a korszak egészében felelős Magyar Film Iroda nevű vállalat anyagait a Magyar Nemzeti Levéltár sajtógyűjteménye őrzi.
A törvényi szabályozásban meghatározott ellenőrzés menetébe, a kiviteli engedélyekbe és a cenzúra esetleges indokaiba a Magyar Mozgóképvizsgáló Bizottság és között keletkezett általános iratai adnak betekintést, melyek sajnos a többi évre vonatkozóan elvesztek.
A személyekhez köthető forrásértékű dokumentumok között külön említést érdemel Kozma Miklós hagyatéka és Megyer Tibor operatőr visszaemlékezése Megyer []mely a lassan iparrá fejlődő híradózás érdekes technikai részleteit árulja el. További fontos szereplője a korszaknak az egész életét a magyar film gyűjtésének és feldolgozásának szentelő Lajta Andor, aki ránk maradt kézirataiban, füzeteiben elsőként kísérli meg a híradók tematikus rendszerezését.
A fentiek mellett fontos információk — elsősorban a filmhíradók korabeli jelentőségét körvonalazó leírások — találhatók a párhuzamosan megjelenő nyomtatott sajtóban is, különösen az első ízben tól az as betiltásáig működő, Lajta által indított Filmkultura4 és az től ig megjelenő Magyar Film elnevezésű szaklapok egyes számaiban. A Magyar Film forráshasználatával kapcsolatban fontos megjegyezni, hogy az az első zsidótörvényt követően felállított Színház- és Filmművészeti Kamarához kötődő sajtóorgánum volt, így a benne közölt anyagok elsősorban a hivatalos propagandát közvetítették, ezért annak éppen aktuális témáit és szempontjait emelték ki.
Az UFA belső kiadású folyóirata, amely töredékesen maradt meg, sok adalékkal szolgál a cég magyarországi jelenlétéhez. Szintén a háborús agitáció módszereit foglalja össze Bokor László kutatása, amely elsősorban a haditudósító egységek működésével svájci solymászat anti aging tartalmaz fontos információkat Bokor []. Bokor maga is tevékenyen közreműködött a második világháború után készült filmhíradók gyártásában: től a Magyar Filmhíradó munkatársaként, majd svájci anti aging tej anti aging fúrók. Gorda Éva doktori értekezése szintén svájci solymászat anti aging részleteket tár fel a haditudósítók munkáját történelmi összefüggésekben is vizsgáló összefoglalójában, melynek fontos része a mozgóképes tudósítói szolgálat bemutatása Gorda [].
Turbucz Dávid a Horthy Miklós imázsának alakulásához kapcsolódó kutatásai során jutott el a filmhíradókig, és azokat a korszak más médiumaival összevetésben készített keresztmetszet-elemzésekben használta fel a vezérkultusz működésének svájci solymászat anti aging Turbucz [], [].
Sipos Balázs Hogyan kerül t a jelentés a moziba? Amerika-képek és értelmezések a Horthy-korban című cikkében az Egyesült Államok bemutatását vizsgálja októberétől végéig, kilencven vonatkozó tudósításban Sipos []. Kurutz Márton filmtörténész Budapest városképét rendkívüli alapossággal írja le a híradó- és svájci solymászat anti aging ábrázolásában a kezdetektől ig Kurutz [].
Krasznai Zoltán monográfiája a nemzeti terület két világháború közötti térképes feldolgozásait elemzi különböző felületeken, így a filmhíradó — aktuális történeti pillanatnak megfelelően újragondolt — főcímeiben Krasznai []míg Szücs Györgynek a Filmkultúrában megjelent cikke az utolsó békeév, anyagát mutatja be röviden Szücs [].
Említést érdemel még Perjési Zsuzsa publikációja, svájci solymászat anti aging es beszámolójában a filmrestaurátor szemével vezet végig a Vörös Riport híradók felújításán Perjési [a], [b]és ugyanezekkel az anyagokkal kapcsolatban végeznek történeti összehasonlító elemzéseket Vörös Boldizsár izgalmas tanulmányai Vörös [], [].
A némafilmkorszak híradóit bemutatja átfogó némafilm történeti összegzésében Kőháti Zsolt Kőháti [] és Magyar Bálint Magyar [] is.
Néhány első világháború idején készül felvételt és a IV. Károly megkoronázásáról szóló tudósítást is elemzi Pálffy Lajos a Mandarchiv. A híradógyártás körül tevékenykedő, a témában egyúttal publikáló szakemberek közül fontos kiemelni Molnár Istvánt, aki tól dolgozott a Híradó és Dokumentumfilmgyárban, és között a Magyar Filmhíradó főszerkesztője volt Molnár [], [], []. A műfaj elméleti és gyakorlati problémáiról közölt válogatott forrásgyűjteményt Homoródy József és Sallay Gergely Homoródy — Sallay [] a Magyar Filmtudományi Intézet és Filmarchívum gondozásában.
Érdekes történeti adalékokkal szolgál 15 a fentieken kívül a Magyar Televízió Anno — Mesél a filmhíradó című sorozata, amely májusában indult, és félórás részeiben a filmhíradó bizonyos témáit revizionizmus, az es és es évek mezőgazdasága, doni katasztrófa, divat az as években meghívott szakértők segítségével dolgozta fel.
Az es filmhíradók éves évfordulóján a Nemzeti Filmintézet — Filmarchívum indított sorozatot, amely videóösszeállításokban és a honlapon közölt online cikkek formájában tárja fel a mozgóképeken bemutatott hírek történeti hátterét. A filmtörténeti szakirodalom elsősorban a Horthy-korszak híradógyártásának intézménytörténetéről és törvényi hátteréről ad részletesebb képet.
Az átfogó filmtörténeti kézikönyvek mellett említeni kell Sándor Tibornak a magyar film és a harmincas-negyvenes évek szélsőjobboldali erőinek kapcsolatát vizsgáló munkáit Sándor [], []valamint Záhonyi-Ábel Márk kutatását, amely a Horthy-korszak első felének cenzúratörvényeivel foglalkozik, elsősorban a játékfilmek vonatkozásában Záhonyi-Ábel []. Alapvető monográfia továbbá az Ormos Mária tollából született Kozma Miklós-életrajz Ormos []amely a médiavezér pályaképét vázolja fel nagy alapossággal, de a korszak nyilvánosságával foglalkozó egyéb művek is érintik Kozma filmhírgyártással kapcsolatos tevékenységét.
Karvalics — Andreides []. A szereplők és intézmények azonosításában nagy svájci solymászat anti aging nyújt a Castiglione Henrik és Székely Sándor szerkesztésében ben megjelent Filmlexikon, az újabb publikációk közül pedig Mudrák József és Deák Tamás kiváló Magyar hangosfilm lexikona Mudrák — Deák []amely az és között eltelt éveket öleli fel, valamint a Hangosfilm.
A magyar híradótörténet feldolgozáshoz hasonló nemzetközi forráscsoportok leírása nyújthat módszertani és történeti mintát. A munka során komoly segítséget jelentenek a vizsgált korszakban párhuzamosan külföldön született hírek kutatásának eddigi eredményei.
Barkoczi Janka Dhu
Ezek különösen a német területek vonatkozásában sok hazánk szempontjából is fontos információt tartalmaznak. Az itthonira erősen emlékeztető rendszerben gyártott Deutsche Wochenschau kópiáiról többek között David Welch Welch [], [] és Hilmar Hoffmann Hoffmann [] tettek közzé tanulmányokat. E történetével Pierluigi Erbaggio foglalkozott Erbaggio []az osztrák filmhíradó részletes korabeli története a Hrovje Miloslavic Miloslavic [] szerkesztésében megjelent kötetből ismerhető meg.
A műfaj történetének alapműve, az 16 ben megjelent The American Newsreel című kötet Raymond Fielding nevéhez fűződik, de fontos kézikönyv még a brit filmhíradók történetét felölelő tanulmánykötet, amelyet Luke McKernan szerkesztett Yesterday's News: The British Cinema Newsreel Reader címen McKernan [].
Nem szabad megfeledkeznünk ezek mellett Siegfried Kracauer sok tényanyaggal alátámasztott svájci solymászat anti aging tanulmányairól sem Kracauer [], []illetve azokról a szövegekről, amelyek a nemzetiszocialista és fasiszta agitáció működését tágabb kitekintésben tárgyalják. A korszak propagandájával foglalkozó publikációkban, általános propagandatörténeti lexikonokban általában szintén megkerülhetetlen témát jelentenek a filmhíradók.
A disszertáció számára a kommunikációkutatás rituális vagy expresszív modellje, azon belül is a rituális médiaelmélet ad keretet. Emil Durkheim ben kiadott írása, A vallási élet elemi formái Durkheim []mely már nagyon korán kiemeli a rítusok szerepét, és közvetlenül hatott a rituális modell későbbi kidolgozására. A modell alapműve James W. A válogatás, mely először ben jelent meg, a kutató es és as években született esszéit gyűjti egy csokorba.
A disszertáció szempontjából különösen fontos még a participációs kommunikációelmélet és Nick Couldry munkássága Couldry []különösen a rituális térre és a központra vonatkozó megjegyzései. Magyarországon többek között Császi Lajos és Andok Mónika foglalkozik a rituális modellel. Császi ben jelentette meg nagyhatású A média rítusai című könyvét a kommunikáció neodurkheimi elméletéről. Andok elsősorban a hírkutatásban használja ezt a megközelítést Andok []de monografikus összefoglalót is közzétett A kommunikáció rituális elmélete címmel Svájci solymászat anti aging [].
Audiovizuális történeti források online térben A Párizsban dolgozó korai fotográfus-operatőr, Boleslas Matuszewski alig néhány évvel a film feltalálása után már felhívta a figyelmet arra, hogy a történelmi eseményeket dokumentáló felvételeknek felbecsülhetetlen értéke van.
Úgy vélte, hogy az ilyen anyagoknak gyűjteményekben a helyük, melyeket a nagy nemzeti múzeumokkal vagy könyvtárakkal egyenrangú, szélesebb közönségnek is hozzáférést biztosító archívumokként 17 képzelt el.
Az ő javaslata az volt, hogy elsőként a Bibliothèque Naional vagy a Museé de Versailles intézményén belül kellene külön kollekciót létrehozni, melynek folyamatos fejlesztésével olyan forrásbázis alakulna ki, mely a történelmet ugyan nem a maga teljességében, de a történeti igazsághoz hűen mutatja meg. A gyűjtemény megalapításához ő maga adná az első tekercseket, többek svájci solymászat anti aging azt az es felvételt, melyet az orosz cár megbízásából a francia elnök szentpétervári látogatásáról készített.
